Szent Tamás Akvínói jön. Megkötözi a tabernákulumot mondván: "Dicsőség Jézusnak. Eljöttem, hogy segítsem megérteni a különbséget a büszkeség és remény között. Ellentétesek."
"A büszkeség előfeltételezi--a kegyelmet. A büszke ember azt hiszi, amire nincs jogosult. Szívében nem hagy helyet Isten Szent Akaratának cselekedetei számára. Olyan lenne, mint egy viharos tengeren sodródó hajó, amely úgy gondolja, hogy biztonságosan kikötött."
"A remény viszont olyan erény, amely várakozó hitet gyakorol. A reménységes ember hiszi, Isten bármit megtehet, ha az akarata szerint cselekszik. Szükségleteit és kérését a Urnak bízza, és engedélyezi neki, hogy úgy válaszoljon, ahogyan kívánja. Reményben még előre is köszönheti Istennek bármilyen Szent döntést. A különbség az--nem feltételezi a kérésére adott választ. Olyan lenne, mint egy tengerészeti hajó, amely várakozó hitet gyakorolva imádkozik biztonságos kikötőért."
"Fontos megérteni, hogy a Sátán utánzhat bármely Szentlélek ajándékát. A büszke ember minden inspirációt Istenétől származónak hiszi, és nem teszteli a Szellemet. Emlékezz, az egyetlen erény, amelyet a Sátán nem tud utánozni, a szerénység, mert még azt sem érti. Tehát, szerénységgel legyél biztos arról, hogy ne feltételed, bizonyos ajándék vagy erényt birtokolsz."