2015. december 8., kedd
A Boldogságos Szűz Mária fogantatlanul való megfogantatásának ünnepe.
Szent Tridentini áldozati misét követően V. Pius szerint az Ő anyja beszél átvitelén és lányán, Annén keresztül.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen. Ma az Immaculata ünnepét ünnepeljük, a Boldogságos Anyánk nagy ünnepét. Ezen az ünnepen kapta egy hatalmas, szépséges fehér rózsabogár virágaiból álló csokrot kék kalászokkal, úgy, ahogy a Boldogságos Anya adta nekem. Mária oltára ezekkel a rózsákkal és gyeplőkkel volt díszítve. Sok angyal jelen volt. Egy szép rózsaszag töltötte be az egész teret. A gyermekek fényesen égtek és narancssárga fényben ragyogtak. Az áldozati misé alatt a Boldogságos Anya különösen örült, hogy tisztelettel adtuk neki ezt az ünnepet egy órás Mária-áhítattal, kegyelmi órával.
Ő anyja így fog szólni: Én, a ti mennyei Anyatok, most és e pillanatban beszélek átvitelén keresztül, aki szívesen engedelmeskedik és alázatos lányam Anne, aki teljesen az én akaratomban van és ma csak az enyém szavait ismételgeti.
Én, a ti mennyei Anyatok, különösen köszönöm neked, kedves kisdedem, mert engedélyt kaptál, hogy viseld meg a Megváltó szenvedését ma. Minden egyes könnycsepped egy kincs volt a Megváltónak. A legjobban én szenvedtem, hiszen miért ne szenvedjenek a mennyei anyák, ha kedves gyermekük ezen a fájdalmat viseli az ünnepem napján? Hogyan vagy boldog, kisdedem, hősiességed miatt, mert érezted magad egyedül és elhagyatott. A könnyeim nem álltak meg ma és kicsi vérfolyammá váltak, amikor térdre esettél. Bátra mentél ezen a kereszteződésen és merészséggel. Fiúm, Jézus Krisztus szenvedett anyjával veled, mert te is érezted az ő bukását, egyedülállóságát és elhagyatottságát ma.
Köszönöm, drága kis Monika, sajnálkodásodért, könnyeidért. Te voltál az egyetlen, aki ezt a szenvedést mélyen érezte. Nem tehetettél másként, csak sajnálkozni. A szíved fájdalommal telt meg. Kérted mennyei Anyádat, hogy vegye el e szenvedést kis bűnbocsátó lelkedből. De én, mint mennyei Anya, mondom neked: ez a szenvedés drága volt. Drága, mert elfogadta az enyém kisdedem. Ezek szeretetszárnyú könnyeim voltak, mert még így is imádkozott a könnycsobogásban és nem állt meg semmitől áldozni nekem, mennyei Anyának, hogy vele járjak a Kálvárián az ünnepemen.
Én vagyok a fogantatlanul való Megfogantatás. Fogantatlanul való megfogantatásként fogantam anyám Annától. És te is tisztelettel adtad neki ma az Anna Anya imádságot és dalt. Köszönöm ezt az imádkozást is. Köszönöm a kegyelmi órát, köszönöm az ünnepet, amit ma adottál nekem.
Szeretet volt a szívedben, kedves kisdedem. Sírva nem tudtad, hová menjél búsulásoddal. Ez az egyedüllét nehéz viselhető volt és mégis igent mondtál Megváltódnak és Teremtődnek, drága Jézusodnak, akinek mindenet áldoztál. Köszönöm.
Igen, a gonosz is részt vett benne. A rossz ember örült volna, ha ma nem kaptad ezt az üzenetet. El akarta vetni téged, mert észrevette, hogy erejed véget ér. Közel voltál tehetetlenséghez, mégis mondtád: "Igen, Atyám, túléljem is ebben az üzenetben. Ezt a magányomat áldozom neked." Akartam megemelni a keresztet, kedves kisem, hogy ne tűnjön annyira nehéznek. Legkedvesebb anyád veléd volt. Sok-sok angyal vette körül téged. És én, mint Menyei Anya, köszönetet szeretek mondani neked és kicsiny bűnbánati lelked Monika-nak ezen a könyörületért.
Aki imádkozik és nem érez irgalmat, az lelke hideg, s az ima biztosan nem lesz gyümölcsöző, különösen a papok számára. A papok tudják, miért vannak ezeknek a jelentéktelen bűnbánati beszélgetéseknek. Mindig ugyanazt kapják tőlük. Érezniuk kellene irgalmat, de nem akarnak. Kényelmebb nekik egy előre megírt szónoklatot elmondani, hogy népszerűek legyenek. De ezzel magukat unpopularizálják, mert hiányzik belőle az irgalom. Szívük már hideg. Igen, így van, kedves kisem.
Ma érezted ezt a hűvöséget. De köszönöm bátorságodért és merészségedért. Még imádkoztál és nem adtad fel. Köszönöm az Igaz Bűnbánatért is, mert mondtad, hogy most mindent el kell mondanod szívedből. Késztetett voltál és gondoltad, nem tudsz továbbmenni. És akkor legkedvesebb anyád jött és vigasztalódott téged. Elmosdította a könnyeidet szemeddől.
Holnap is érezni fogod ezt a szenvedést, mert a Megváltó sok-sok pap fia számára szüksége van rá, akik nem akarják, hogy végre az Ószövetségi Rítusban ünnepeljék a Szent Áldozást V. Piusz szerint. Nem, nekem sem tetszik. Szívükből nem bánnak meg. Ellenkezőleg, legkedvesebb anyád továbbra is keserű könnyeket hullat érte.
Köszönöm, legkedvesebb kisem, hogy szenvedtél a Megváltóval a Kálvária Úton, ott voltál, amikor a Megváltónak szüksége volt rád, és ma is mondtad igent szívesen, mert ez volt a Megváltó szeretetszenvedése. Szeretem téged. Köszönetet szeretek mondani az én bűnbánati lelkemnek Monika-nak könyörületéért is.
Áldja meg most téged és mindazokat, akik követik téged, valamint azokat, akik hisznek és bizalmat helyeznek az üzenetekbe, a Megváltó veléd legkedvesebb Menyei Anyáddal, minden angyallal és szenttel, különösen ma nálad kedves Annyámmal és a Megváltó drága könnyeivel, Atya nevében, Fiúéban és Szentlélekében. Ámen.
A Megváltó szeretete ösztönzi téged előre menni, nem hátra, hanem előre. Ámen.